A település magva a szabályos utcahálózat mértani közepe, a négyszögletû tér. Innen indulnak a sugarasan kifutó utak, a tölcséresen táguló utcák. Így Ön bármelyik irányból érkezik, a Köztársaság térre jut el. Ez városunk központja, amely az egykori piactér volt. Ma már gondozott, pihenésre invitáló park, melynek fái között meghúzódó szobrok, a köré felépült épületek érdekes látnivalót kínálnak a szemlélõnek.
A millennium évére felújított homlokzatú épület, a
Városháza. Építését a szabadságharc utáni pénzhiány késleltette, végül 1874-ben Vecsei Imre tervei alapján készült el, eklektikus stílusban. Tágas emeleti díszterme 110 fõ befogadására alkalmas. Falait Kovács János arcképfestõ alkotásai díszítik. Az emeleti tárlóban kisebb helytörténeti kiállítás kapott helyett.
A Polgármesteri Hivatal kapuján kilépve, városunk elsõ díszpolgárának,
Kossuth Lajosnak egész alakos bronz szobrát láthatjuk. Horvai János alkotását 1904-ben avatták, melyen Kossuth fia, Ferenc is részt vett. A szobor elõtt elhaladó sétányon találkozhatunk
Bocskai István 2006-ban felavatott egész alakos szobrával is, mely Gyõrfi Lajos szobrászmûvész alkotása.
A sétány végén a
szabadtéri színpadhoz jutunk, mely a nyári esték rendezvényeinek hangulatos helyszínéül szolgál. Balra a 2005-ben felavatott
testvérvárosi címerfal található. Mögötte az 1909-ben épült, egykor
Járásbíróságként mûködött épület magasodik. Nánás városának 1605-tõl pallos joga volt. Az igazságszolgáltatást a kapitány és a 12 esküdt gyakorolta 1744-ig. Az 1872-ben megalakult Járásbíróság önálló épületet kapott az építkezés befejeztével. A tervet Somogyi Gyula tervei alapján Jablonszky Ferenc fejlesztette tovább. 1951-ben a Járásbíróság megszûnt, az eklektikus épület ma diákotthon.
A tér szögletében húzódik meg a kicsiny
Római Katolikus Templom. Hajdúnánás többnyire református lakói közé igen lassan és kevés számban érkeztek más vallásúak. A hívõk 1863-ban, Szent István tiszteletére szentelték fel elsõ kápolnájukat. A század végére ez már kicsinyek bizonyult. 1895-re Samassa József egri érsek elrendelte hazánk 1000 éves fennállásának évfordulójára az új templom megépítését. A felszentelésre 1895. október 25-én, Toronyi István nagykállói esperes által került sor. 1965-ben kisebb átalakítás után kapta meg mai formáját a szentély. A falat és mennyezetet Kákonyi Asztrik ferences rendi szerzetes freskói díszítik.
Itt kicsit kisétálunk a térrõl. A templomtól kb. 200 méterre, a Bocskai úton egy sárga festésû ház áll, ablakai fölött faragott méhecskékkel. Építési idejét, tervezõjét nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy az épület bal szárnyában a Hajdúnánási Takarék- pénztár, jobbra az egykori Úri Kaszinó mûködött. 2007-tõl a
Helytörténeti Gyûjteménynek ad otthont, amely állandó és idõszaki kiállításaival várja látogatóit. Szemben egészen más, bauhaus stílusú, több emeletes épület áll, amely 1982-ben épült. Tágas, olvasásra, internetezésre alkalmas terek kialakításával itt mûködik a
Könyvtár és több iroda mellett, a Hajdúnánási Helyi Televízió is itt kapott helyet. Elõtte Petõfi Sándor fejszobra található, melyet 1948-ban Laborcz Ferenc, Munkácsy díjas mûvész készített. Március 15-ei koszorúzások, megemlékezések itt és a Kossuth szobor elõtt zajlanak.
A Könyvtártól már látszik a régi tûzoltó locsolókocsi és a
Szent Flórián szobor. Nánáson az elsõ önkéntes tûzoltó és életmentõ szervezet 1879-ben alakult. A Tûzoltó csoportnak, többszöri feloszlás után, 1890-ben szignált alapító levelet a belügyminiszter. A Tûzoltóság elõször a Városházán állomásozott, csak 1946-ban került a
Bocskai u. 27. Sz. alatti épületbe.
A
gimnáziumi oktatás a kálvinista Róma közelsége és a város hite által egész korán datálható. Az
alapítás 1656-ban történt, mikor a Debreceni Kollégium, Szenczi Márton személyében rektort küldött a városba. A Kollégium partikulájaként mûködõ iskola négy, majd 1860-tól hat osztállyal mûködött. A
mai épület 1906-ra épült fel a Bocskai utcán, Orth Ambrus tervezésével, valamint Weil Rezsõ és Szilárd Lajos építészek vezetésével. Kõrösi Csoma Sándor nevét viselõ intézmény fõépületének állaga erõsen megromlott, de a Polgármesteri Hivatal pályázatával nyert támogatás által 2006-tól nemes pompájában tekinthetjük meg.
A gimnáziummal szemben a
Bocskai u. 22. szám alatt kis épületet találunk. Az emléktábla árulkodik nekünk jelentõségérõl: Ebben a gyógyszertárban kezdte meg pályafutását és világraszóló jelentõségû kutató munkáját
Kabay János gyógyszerész (1896-1936) a hazai morfingyártás megalapítója.”
Megszakított körsétánkat a fõtéren folytatjuk.
A Köztársaság tér nyugati oldalán igen szép épület hívja fel magára a figyelmet. A
Móricz Pál Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár a hajdúnánási születésû író, Móricz Pál nevét vette fel. A Berger Jenõ által tervezett intézmény egykor Bocskai Vendéglõként mûködött, és 1895-ben épült eklektikus stílusban. Sokáig szálloda, vendéglõ és bálterem is volt benne, amelyek 1930-ig látták el funkciójukat, ezután átalakították mozivá, majd a II. világháború után a kultúra házává vált, és ma is a mûvelõdést szolgálja. 1988-ban Nagy Ágnes tervei nyomán egy modern, 380 férõhelyes színházteremmel bõvült. A hársfa sor árnya alatt pihenve, a padokon üldögélve szemügyre vehetjük a falon elhelyezett, Gyurcsek Ferenc, 1987-ben átadott, „A hajdúk letelepedése” c. dombormûvét.
Tovább sétálva a tér körül, jutunk el
városunk legmonumentálisabb épületéhez, a Református Templomhoz. A templom története a messzi múltba nyúlik. Az elsõ emlékek 1221-bõl Nánásmonostoraként említik a mai város helyén állt egykori falut. Így nemcsak a város nevét eredeztethetjük ebbõl az idõbõl, de valószínû, hogy ez a monostor lehetett a mai templom elõdje is.
1606-ban, a hajdúk letelepedése után a református egyház is megalakult. A templom épületén jellemzõ klasszicizáló hatás mellett a korábbi barokk építés nyomai is fellelhetõk. A belsõ tér az elmúlt 200 év alatt modernizáción ment keresztül, de nagyban nem változott. Szentéllyel nem rendelkezik, a szószék a déli falon helyezkedik el. A fából készült emeleti részt és az orgonát 12 oszlop támasztja alá. Mennyezetét fakazetták díszítik. Messzirõl hívogat, a Tompa Mihály által is megénekelt „nánási sudár torony”, mely 62 méterével a környék legmagasabb templomtornya. Bronzlemezzel fedett, copfstílusú fiók tornyok alkalmazása erdélyi hatást mutat. A múlt század végéig egy várfalszerû, lõrésekkel ellátott téglaerõdítmény vette körül a templomot sarokbástya erõdítésekkel, melynek néhány méternyi falszakasz rekonstrukciója a II. világháború 600 áldozatának emlékét õrzi.
A templom elõtt áll
Kalotai K. Ottó I. világháborús emlékmûve. A két alakos bronz kompozíció, feliratokkal, hõsi névsorral, az ország és a hajdúk címerével ellátott talapzaton áll. A zászlót tartó hajdú nemes és fiatal, kardot fogó, csákót viselõ katona a múlt és jelen kapcsolatát ábrázolja.
A templom keleti oldalán padokkal, járókövezet kialakításával kis pihenõhelyet fedezhetünk fel, ahol egy Ivókútnál szomjunkat is olthatjuk. Alkotója Hondromatisz Rigasz, görög származású szobrászmûvész. Az õ munkáját dicséri az Orvosi Rendelõ elõtt álló Várandós nõ c. kompozíció is.
A templom nyugati oldalán
egy régi, szép épület fogadja az arra sétálót. 1921-ben épült. Ma általános iskola mûködik benne.
Mellette továbbhaladva, néhány percnyi sétával jutunk el a Hunyadi u. 21. sz. alatt álló parasztházhoz, mely ma mûemlékház. A helyi Mûvelõdési Központ munkatársai és a debreceni Déri Múzeum szakemberei rendezték be Hajdúnánáson felkutatott tárgyakkal. A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson mûködött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek õrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követõi kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsmûhely a mesterek régen használt eszközeit rejti. 1980-ban nyilvánították mûemlékházzá.
Jókai u. 12. Sz. alatt található az
Aranyszalma Alkotóház és Galéria. Reszeginé Nagy Mária népi iparmûvész a szalmafonás rejtelmeivel is megismerteti az érdeklõdõket, de alkotásaiból rendezett kiállítása és régi üveggyûjteménye is kedvelt látogatói cél a városban. Marika néni 2000-ben az év mestere címet nyerte el, 2003-tól termékei ,,Az Észak-Alföld Régió ajánlásával” márkát kapta a zsûritõl.
A Jókai utcán végig haladva, a sorompó után jobbra kanyarodva jutunk el a Fürdõ utcához.
Itt sorakoznak különbözõ szálláshelyek, innen érhetõk el a Keleti – fõcsatorna és a horgász tavak, itt van a város Sportpályája, mellette elhaladva pedig a Struccfarmot találjuk.
A Fürdõ útról, a sportpálya melletti dûlõn jutunk az országban elsõként Hajdúnánásra telepített
struccfarmra. Az 1993-ban ide érkezõ dél-afrikai madarak nemcsak turisztikai látványosságként szolgálnak. Minden részük hasznosítható. Bõrükbõl igen finom minõségû bõrtáskák, cipõk, egyéb kiegészítõk, tollukból pedig használati tárgyak készülnek. Húsuk vörös és koleszterinszegény, éttermek rendelésre szállítják. Fõleg ínyenceknek ajánlják, az íze marhahúsra emlékeztet, alacsony zsír és magas fehérje tartalmú.
Horgásztavak: Többet is találunk a görbeházi út és a Fürdõ út közötti területen. A volt agyagbánya gödrök összesen 13,42 ha területen fekszenek, átlagos vízmélységük, 2,5 m. a horgászat a partról engedélyezett. Többszöri telepítés eredményeként a jellemzõ halfajok: ponty, amur, busa, süllõ, csuka, kárász.
Keleti fõcsatorna: a XIX. századi Tisza szabályozása után szükség volt a Hajdúhát elegendõ öntözéséhez való vízmennyiség pótlására. 1863-tól egészen 1941–ig elhúzódó döntés alapján az 1956-ban átadott, a Tiszából Tiszalöknél ágázó Keleti –fõcsatorna 109,8 kilométernyi szakasza Bakonszegnél ömlik a Kálló-éren keresztül a Berettyóba. A Polgári úti hídnál vízparti üdülõ házak sorakoznak. Növényzetére jellemzõ teljes hosszon a padka növényszegélye, mely nád, harmatkása, az alsó szakaszon különbözõ gyékényfajokból tevõdik össze. A víz átlagos mélysége 3- 4 m, szélessége 25-30 m közötti. A Tiszától Balmazújvárosig hajózható, de legfeljebb 13 km/ h sebességgel közlekedhetnek a jármûvek. 2004. évi beruházás befejezésével
csónak kikötõ épült a csatornán, mely újabb lehetõségeket nyújt a víz kedvelõinek. Engedélyezett a
horgászat (jegy váltása ellenében), jellemzõ természetes és telepített halfajták: ponty, busa, amur, süllõ, harcsa, kárász, keszegfélék, bodorka, compó, dévérek, fenékjáró küllõ, s a harcsa.
A város mûemlékké nyilvánított háza a
Zrínyi u. 17 sz. alatti Csohány ház. A klasszicista stílus jegyek alapján kijelenthetõ, hogy minden bizonnyal a XIX. sz. elején épült. A kúria két oldalt egy- egy keresztbe fordított, csapott nyeregtetõs épületszárnyból áll, melyet kosáríves középtornáccal ellátott tömb köt össze. Belsejében konyhát, kamrát, lakószobákat találunk. Ebben a házban született Csohány László, a város nagy polgármestere, ma magánlakás, így nem látogatható.
A Polgári útról, de a város több pontjáról is messzirõl láthatjuk a
Csiha Malom 54 m magas épülettömbjét, melyet Hajdúnánás hozományaként is megjelöltek az EU csatlakozás kapcsán. A ma is jelentõséggel bíró malmot Csiha Gyõzõ építtette 1942-ben, amely az akkori Magyarország legmodernebb mûmalma volt. 2006-ban közel másfél milliárdos beruházással, a legkorszerûbb technológiával újították fel. A 250 tonna napi kapacitású malomban évente 75 ezer tonna búzát dolgoznak fel. Új, óránként 5 tonna kapacitású csomagoló és 30 tonna kapacitású zsákoló részleg, valamint 2 ezer négyzetméter új készáru raktár is elkészült a korszerûsítés során. Felújították a 22 ezer tonnás vasbeton silókat is. Az új malom átadásán jelen volt Csiha András, az egykori építtetõ, Csiha Gyõzõ fia is.
Sétánk utolsó állomása a város másik végén, a Csepüs szõlõben fedezhetõ fel. A dûlõutak mellett található három
csõszkunyhó, melyet az Országos Mûemlékvédelmi Felügyelõsség mûemlékké nyilvánított 1991. évi helyreállításuk után. Legközelebb az 1872-ben épült kunyhó van, a Liget utcán egyenesen a földúton haladva. Mindegyik kunyhó kétosztatú, pitvarra és házra tagolódik, mely egy késõ középkori és hódoltságbeli alföldi magyar ház emlékét õrzik.
